Most viszont lássuk ezt a szépséges zöldes-szürkés fonalat, ami lánykorában még Katától érkezett hozzám, azt hiszem egy gyapjú cserebere közben.
Egyik fele merino, de nem nem az a pihe puha, másik fele pedig 50% selyem, 50% merino volt. Sokáig lapult ez is, de a színesek után jól esett végre egy olyat fonni, ami nagy meglepetéseket nem hoz olyan szempontból, hogy teljesen másképp néz ki a végén, mint ahogy én eltervezem. :))
Külön megfontam mindkét szalagot és végül kétszálasra összecérnáztam. A durvább merinot egy élmény volt fonni, a selymes viszont feladta a leckét rendesen, tuti másféle volt, mint amilyeneket eddig láttam, tömör volt, és nem a festés miatt. (most nekem is sikerült egy ilyet festenem, meglepően más, olyan kis vékonyka a Rikker mellett, nem is úgy reagált a festékre, de végül szép lett, csak fonni nem lesz egyszerű.)
Lássuk hát az átalakulását...
(ahogy elnézem, a blogspot is átalakítja a képeket, tetszőlegesen forgatja és képtelenség visszaalakítani, úgyhogy bocsi..)
A színe valahol a két féle színű kép között van, egy pici selymes fénnyel, a színe pedig majdnem olyan, mint az aventurin medálom, így ezt a nevet kapta.
A kész fonal pedig 429 m/100 gr lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése